Aktív Közlekedés Hete az iskolában – Hobol
Kinek köszönhetjük a jógyakorlat megosztását?
Farkas Ádám
Melyik témakörhöz kapcsolódik?
Aktív Közlekedés Hete
Kiknek szól?
Alsó tagozatos tanulók, felső tagozatos tanulók és tantestület
JÓGYAKORLAT BEMUTATÁSA
Célkitűzés
Az Aktív Közlekedés Hete programunkon belül, a különböző korosztályoknak eltérő célokat fogalmaztunk meg. Az alsós tanulóinkat igyekeztünk megismertetni a KRESZ alapjaival, elmélyíteni előzetes tudásukat ezen a területen, ezenkívül kitértünk a biztonságos közlekedési ismeretek legfontosabb alapelveire is. A felsősöknél elsősorban az aktív iskolába járás lehetőségeit vázoltuk fel a gyerekek előtt, valamint szerettük volna fejleszteni a közlekedési kultúrát intézményünk minden további szereplőjénél is (diákok, szülők, kollégák).
Megvalósítás
Aktív iskolába érkezés és távozás lehetősége
A tervezési fázis első pontjánál máris összetalálkoztunk legnagyobb problémánkkal. Az iskolánkba járó diákok mindössze 60%-a helyi, tehát a gyerekek 40%-a különböző helyközi és távolsági járattal, illetve a kicsik közül többen falubusszal érkeznek Hobolba vagy éppen közvetlenül az iskolához reggelente. A településünk és a bejárósok alapos feltérképezése után sikerült megtalálni a legjobb megoldást arra, hogy egyáltalán mindenkinél felmerülhessen az aktívan iskolába érkezés lehetősége. Buszosaink az iskolától legtávolabb (kb. 1,5km) található buszmegállónál szálltak le minden alkalommal. Ezzel az iskolához közelebb található buszmegállók helyett, az 1-4 perces reggeli séta ideje, sokszorosára emelkedhetett. Természetesen erről hosszasan kellett egyeztetni a szülőkkel, a falubusz sofőrjével. Igyekeztünk segíteni a diákok lehetőségeit is, hogy aktívan érkezzenek az iskolába, így az intézmény saját kerékpárjait és rollereit kiosztottuk a Hoboli tanulók között. Esetükben a mindenkori autós szállítást váltottuk fel ezen eszközök használatával.
KRESZ-táblák az iskolában
A hét első napján, irányított keretek közt létrejöttek diákjaink saját készítésű táblái, melyeket az iskola épületében, funkciójuknak megfelelő pontokon helyeztünk el. Többek között végre előre engedték a lépcsőn felfelé haladókat a lefelé sietők, sikerült bevezetni sebességkorlátozást a folyosóinkon és megtanultuk, hogy a padlásfeljáróba behajtani tilos.
Tantermi foglalkozások
Elsősorban a kisebbek tájékoztatására használtunk különböző oktató- és tájékoztató anyagokat, filmeket, melyeket a digitális osztálytermi eszközeink segítségével mutattunk be nekik. Érezhetően jobban megragadta figyelmüket a képernyő, mint egy általános előadás. Ezután testnevelőnk kisfiának felajánlásának köszönhetően, egy várost ábrázoló gyermekszőnyegen gyakorolhatták a jelzőtáblák és zebrák használatát, a biztonságos közlekedés szabályainak betartását.
A kerékpár és tartozékainak bemutatása
Gyakorlati előadást tartottunk a kerékpár és az azt használó személy, kötelező és ajánlott tartozékairól, felszereléséről. Az alacsony osztálylétszámainknak köszönhetően, úgy gondolom sikerült mindenkinek a figyelmét jobban megfogni. Azonban itt ki kell emelnem, hogy ”sajnos” igen sok újdonságot hallottak tanulóink a témában.
Rajzverseny az utolsó napon
A kicsiknél elsősorban a tanteremben hallottak, a nagyobbaknál pedig a reggeli séták közben látott közlekedési táblák és a járdáról megfigyelt élmények témájában tartottunk rajzversenyt. Ezzel sikerült elérni, hogy az aktív közlekedés lehetősége mellett, ne csak szórakozásként éljék meg a reggeli csoportos sétákat, de figyelmüket is a feladatra fordítsák. Természetesen a héten tapasztalt élmények közül bármit papírra vethettek a vállalkozó kedvűek.
Tapasztalatok, javaslatok
Az Aktív Közlekedés Hete programunk sok szempontból hasznosnak bizonyult. A legtöbben talán nem is gondolnának rá, hogy a sokak számára általános biztonsági feltételek mennyire nem valósulnak meg egy kisebb falusi iskola diákjai körében. Elsősorban a kerékpár kötelező tartozékai okoztak meglepetést tanulóink számára. Nem egy gyermek volt, aki még a fékrendszer jelenlétét sem tartotta fontosnak. Korábban jellemzően kevesen használtak biztonsági felszereléseket, mondván úgyis csak a járdán kerékpároznak, de tapasztalataink alapján a tájékoztatók és a program után megsokszorozódott például a bukósisakot használók száma. Ezt az is segítette, hogy egyfajta felmérésként is szolgált iskolánk vezetésének a program, sikerült több szülő felé jelzést küldenünk észrevételeink alapján. Nagy sikert arattak az iskola épületében kihelyezett táblák. Maradandó emlékként élnek máig a tanulók fejében, érezhetően csökkent a folyosói ütközések, balesetek száma. Ezek betartását az Aktív Iskola önkéntes csapatunk felügyelte, mint ügyeletesek. Munkájuk és jelenlétük tovább erősítette diáktársaik felé a teljes AI program jelenlétét a mindennapokban. A legtöbb tanulónknál fejlődést értünk el azon a területen, hogy nem akarnak mindenáron busszal közlekedni a településen belül. A megvalósulás óta nem okoz akkora gondot, ha éppen akkor mennének hazafelé, amikor nincsen buszjárat, könnyebben indulunk oltásra gyalog, mint az ezt megelőző időszakban. Ha nem is mindenkinél, de sikerült többeket ösztönözni arra, hogy a hét végeztével is tartsák magukat az itt tanultakhoz, mind az aktív iskolába járás, mind a közlekedés biztonsági ismeretek területén.
